Fenes (Finiş) Belényestől (Beius) mindössze 3 km-re fekvő Béi-hegység lábánál fekszik. A falun átfolyó patak a falu nevét viseli: Fenesi-patak. Neve előszőr az 1291-94 közötti püspöki tizedjegyzékben jelenik meg Fenes formában.
A Fenes helység név a magyar fen-fenőkő, kaszakő-főnév -s képzős származéka. Olyan patakmederre utal,ahol fenőkőnek való kövek szedhetők.A Váras-előtag a falu melletti egykori püspöki vár romjaival kapcsolatos.
A falu története szorosan összefügg a fenesi vár, vagy Bélavár történetével.Az uradalomban betöltött fontosságát érzékelteti Benedek püspök számadása, aki 1291-94 között egy évben 504 köböl búzát szállíttatott a várba, valamint ötven sót.
A hagyomány úgy tartja, hogy IV Béla herceg építette, a valóságban Vince váradi püspök építette, a püspökség itteni birtokainak védelmére 1244 körül.Védte a környék bányáit, az itt áthaladó utakat.
A Borsa nembéli Tamás fia Roland vajda 1294-ben megpróbálta elfoglalni, de ostroma sikertelenül végződött. 1661-1689 között török kézen volt. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1711-ben az osztrákok lerombolták. A nagyjából háromszög alaprajzú várból már csak néhány falmaradvány látható.Észak-északkeleten áll a szegletbástya egy része, mellette nyugat felé a vár kaputornya volt a bejárattal, erős támfalakkal és a felvonóhíddal.Tőle jobbra, nyugat felé egy emeletes épület, talán a palota állott, melynek még megvan az egyik kűlső fala, rajta négy sorban négyszögletű bemélyedések, a hajdani gerendavégek helyei.Még áll a vár dél-délnyugati oldalán az öregtorony, körülbelül 10 méter magas fala, kívül négyzet, belül 4 méter átmérőjű kör alakú alaprajzzal, anyaga terméskő.
A falu másik nevezetessége a református templom ,melyet 1806-1808 között építettek, de csak 1934- ben fejezték be, Grézer István terve alapján. 1834-ben földrengés rongálta meg,1863-ig zsindely fedte, ekkor befedték cseréppel.1876-ban felújították kivül-belül.Egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom, nyugati homlokzata előtti toronnyal. Orgonáját 1894-ben építették.Szószéke az északi falon van elhelyezkedve, a papi székkel együtt, mely 1830-ban készült.
A faluban jelentős volt a hagyományos fafelolgozás. Városfenesnek a 19.század első felében papírgyára is volt,ahol négyféle papírt is előállítottak. Az elsővilágháború előtt épített keskenyvágányú kisvasúton, 20 km-en keresztül a kanyargó Fenesi-patak mentén szállították le a rönköket fa- és fűrésztelepre, de a környék lakóinak is segítséget nyújtott a közlekedésben.Sajnos, azóta ezt a kisvasutat felszámolták,a síneket felszedték. Pedig nagyon hasznos lett volna turisztikai szempontból.
|
